Internálótábor, Tiszalök (1951-1953)

A tiszalöki internálótábort egy új vízlépcső és vízerőmű felépítésének céljával hozták létre. Lakói többségükben olyan hadifoglyok voltak, akiket 1950 decemberében és 1951 elején adták át a szovjet hatóságok a magyar ÁVH-nak, azonban az nem engedte őket szabadon.

A tábor rabállományát többségében a népi németek (svábok, akik a Waffen SS kötelékében szolgáltak) adták. Az őrizetesek között nagy számban voltak olyanok, akiknek – bevonuláskori lakhelyüket tekintve – állampolgársága időközben megváltozott: Románia, Csehszlovákia, vagy éppen a „titóista” Jugoszlávia lett az otthonuk. A tábor létszáma 1400-1500 fő körül mozgott.

A tiszalöki táborban – mindennél nagyobb port kavart – kiprovokált „zendülés”, a szabadítások és az amnesztiarendelet végrehajtásának késleltetése miatt tört ki. Ennek a végkifejlete lett az 1953. október 4-én bekövetkezett tragikus esemény, amelynek során öten meghaltak, heten súlyos, tizenketten pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek.

Rajz
Légi felvétel alapján készített rajz Tiszalökről, 1952 – dr. Hajdú Lajos
Makett Táborkapu
A tiszalöki tábor makettje – Tasnády Frigyes Táborkapu – Josef Ringhoffer, Szénrajz, 1953. 21x30

 

magyar